2017. január 8., vasárnap

18.Fejezet

Sziasztok, kis blogmanócskák. 
Jó idő eltelt az utolsó rész óta, hát ideje is volt jelentkeznem. Véleményeket kérek alul, remélem ez a rész is elnyeri a tetszéseteket. :))

*Echo*
A titkok közelebb hozzák egymáshoz az embert, apa mindig ezt mesélte nekem, és igaza is volt. Amióta Jared megosztotta velem a ,,titkát" az öccséről, a dolgok teljesen megváltoztak, minden sokkal bensőségesebb és meghittebb lett, végre képesek lettünk valóban bízni egymásban, ezt csak tetézte az a dolog, hogy még kedveltük is Jaxel. Hiába volt a sok rosszul indulatú pletyka, Jared és én az egyik legstabilabb párrá váltunk az egész iskolában, ehhez kétség sem férhetett.
Az idő múlásával egyre inkább közeledni kezdett a téli bál napja, az év egyik legfontosabb eseménye volt az iskolai életünknek. Alapszabály, hogy ha van barátod, vele jössz a buliba, mégis kerülgetett a frász, hogy vajon Jared benne lenne-e ebben a dologban, avagy mégsem, ugyanis utálta az ilyen bulikat. Nem akartam hiába várni a semmire, és jól pofára esni, pláne azután, hogy szerencsésen elkaptam Piper üresfejű eszmecseréjét a még üresfejűbb csatlósaival, ahol az vázolgatja, hogy el kellene hívnia Jaredet a bálra, hátha észhez tér. Haha, köszönöm a bókot! A másik eshetőség se  volt vonzóbb, hogy megkérdezzem őt az egészről, szintén személyes okok miatt. Na, ilyenkor marad az utolsó esély, hogy állsz, és várod, hogy a pasid észrevegye, mi is a bajod. Sokat vársz.
Egy egész hetet főttem a levemben a semmiért, mire Jared kapcsolt, azt is annak köszönhettem, hogy végre kiplakátolták a nagy eseményt, én pedig addig bámultam azt, míg végre leesett mindenkinek, hogy én bizony nagyon el akarok menni ide. És még ezek után se hívott el egyszerűen, inkább húzta a dolgot még jó pár napig, tönkretéve ezzel az idegrendszerem.
Három nappal később Jared hirtelen felvetette, hogy elmehetnénk délután valahova. Nem jelentette ki, hogy randi lesz, mégis annak képzeltem, és csodálkoztam is rendesen, elvégre RANDIZNI fogok Jared Trenttel, ez nem egy akármilyen alkalom. Még maga Piper sem élvezhette ki ezeket a kivételes lehetőségeket, persze ha azt nem tekinthetjük randinak, amit kétlek, az én szememben akkor sem lesz az, ha mindenki máséban igen.
Rendes, lányokhoz illő, izgalmakkal teli készülődésbe kezdtem, ahogy az illik. Vicces lehet, de háromszor is letusoltam és kimostam a hajam, mielőtt még alaposan megszárítottam és szögegyenesre vasaltam volna. Régebben is így hordtam a hajam, hát gondoltam, emlékezzünk egy kicsit az elmúlt, elpazarolt időkre, Jared amúgy is szeretett nosztalgiázni mindig is, még egész kicsi korától kezdve.
Egy kisebb egyszemélyes hiszti után, mivel nem találtam a kedvenc sötétkék farmerem, úgy döntöttem, készen állok életem első randijára. A tükörben elégedetten szemléltem a látványom. A farmer tökéletesen állt rajtam, feltűnően hosszúnak tűntek benne a lábaim. Fekete, v kivágású felsőm kiemelte a világos bőröm, és a hátamra hulló világosszőke hajam, az összhatást pedig egy fekete, tűsarkú bokacsizma egészítette ki. Nem vittem fel sok sminket, csak egy kis szájfényt és szempillaspirált. Térdig érő, derékban megköthető kabátot kaptam magamra, aminek jó nagy zsebei voltak, így minden fontos elfért benne, nem volt szükségem feleslegesen egy táskára. Minél kevesebb, annál jobb, ez a mottóm.
Jared azt mondta, be kell lépnie a főnökéhez egy kis időőre, és várjam meg a sarkon. Tél eleje volt, és meglepően hűvös, reszketve toporogtam kint, miközben autók hosszú sora húzott végig mellettem. Nem egyen megbámultak, de olyan is volt, természetesen a suliból, aki lelassított mellettem, és obszcén megjegyzéseket téve próbált elcsalni magával. Érdekes, mert amint láttam, a kocsiban volt az illető tag barátnője is, gyilkos szemeket menesztgetve rám. Nem tehettem arról, hogy egyesek szemében a monogámia már nem népszerű, így a felém irányuló mélységes utálata sem volt számomra érthető.
Két percembe telt, hogy lerázzam a srácot, illetve nem is tudom, hogy én ráztam-e le, esetleg Jared épp beforduló kocsija, de a kedves évfolyamtársam úgy elhúzta a csíkot, mint akit baltával üldöznek. Ez a tekintélyes pasival járó kiváltságok egyike.
Jared kiszállt az autóból, nekem pedig összefutott a nyál a számban. Nem volt kiöltözve, csak a mindennapi ruháját viselte, ergo egy szakadt farmert, pólót, bőrdzsekit és magas szárú sportcipőt, ehhez jött a belőtt, mégis kellően kócos haja, a rajongásom inkább annak volt betudható, hogy ahányszor láttam, egyre jobban beleestem, mint jelen pillanatban is.
-Ez meg mit akart? - nézett az elsuhanó autó felé, közben nyomott egy gyors puszit a számra.
-Fogalmam sincs. Elvinni valahova - válaszoltam tök érdektelenül.
-Na, majd én elviszem valahova - borult el Jared arca, mire szorosan hozzá bújtam, hogy lenyugtassam, és elég könnyen is ment, mert utána csak velem foglalkozott.
Izgalmakkal telve vártam, hogy mégis hova megyünk, mert Jared nem volt hajlandó nekem is elmondani, mit is tervezett a mai csodaszép délutánra. Őszintén szólva én mozira gondoltam, esetleg egy mekizésre, ahogy azt a Jared-féle srácoktól elvárnánk, de mikor megállt egy akváriumház előtt, hát teljesen ledöbbentem, s mindamellett meg is hatódtam.
-Wow - suttogtam teljes sokkban, Jared pedig csak lazán átölelte a vállam, és bevezetett.
-Amikor legutóbb itt jártunk, kiszaladtál. Gondolom azóta összeszedted magad, hogy megnézd a teljes kiállítást - válaszolt at arckifejezésem mögött rejtőző kérdésre, mire szívből felnevettem.           Amikor it jártunk, még csak tíz éves voltam, és névnapom alkalmából apa és Jared édesanyja elhozott ide, Jareddel együtt. Az egész nem úgy jött össze, ahogy tervezték, a harmadik akváriumnál sírva kirohantam, hogy nem tetszenek a halak, apa szégyenkezve vitt minket haza, Jared pedig egész úton szidott engem. Reménykedtem, hogy ezúttal nem ez történik.
Hatalmas levegőt vettem, mikor jegyet váltottunk, és beléptünk az üveges dupla ajtón. A beltér csak még gyönyörűbb volt, mint emlékeztem, és mint egy kisgyerek, úgy siettem, hogy körbenézhessek.
Az egyik hatalmas, színes bohóchalakkal teli állványnál lecövekeltem, s mint egy most szabadult óvodás, úgy csodáltam a szépséges állatok játékát.
Jared a hátamba állt, és átölelte a derekam.
-Nyugi, bébi, tudod, nem tudnak onnan kijönni - motyogta a hajamba. Elmosolyodtam, és megszorítottam a kezét. Ezúttal örömmel megvártam a látogatás végét.
Mindezek után úgy döntöttünk, ideje lenne enni is valamit, de személyes okok miatt nem akartam mekibe menni, nyilván más is érti miért. Nem hiányzott a fejemre egy alapos átkozódás, szerettem  is volna elkerülni. Jared ajánlotta, hogy vegyünk akkor csirkeszárnyakat, hát utólag betértünk egy KFC étterembe. Egy csomag csípős csirkeszárnnyal és két nagy pohár kólával ültünk ki a tópartra, a mi kis szentélyjellegű helyünkre, s felülve a kocsi motorháztetőjére, beszélgettünk, ettünk, és már-már be kellett volna tiltani, mennyire jól éreztük magunkat.

***

Késő estére vájkálódtunk valahogy haza, tele mindenféle érzelemmel. Az ajtóban Jared adott egy csókot, majd végigsimított a mostanra borzos hajamon.
-Mennem kell, anya nem tudja, merre vagyok - mondta, eztán megfordult.
-Persze - motyogtam saját magamnak, majd a mai nap történtek ellenére csalódottan léptem a házba. Mert bár életem legszebb napja volt, mégsem hívott el a bálra, ez pedig felért egy ökölcsapással.         Magamban fortyogva vágtam le magam a kanapéra, s úgy, ahogy voltam, eldőltem. A szemem bosszús könnyek égették, magamban mindennek elhordtam az összes hímneműt a földön. A helyzetemet az sem dobta meg, hogy Anna üzent nekem, miszerint Nick lesz a kísérője. Ettől csak még inkább főttem a saját levembe, míg abban a helyzetben, ahogy voltam, kabátban képes voltam elaludni.
Az ágyamban ébredtem, és azonnal feltűnt, hogy nincs rajtam a kabátom, sem a csizmám. Meg amúgy nadrág sem. Na, ez mégis hogy történhetett meg?
Úgy ültem fel az ágyban, mint a múmiák azokban az idétlen horrorfilmekben. A szemem azonnal megakadt a sötét szobám végében, a széken ülő személyen, és ijedten húztam feljebb a takarót.
-Elég untató személyiség lehetek, ha csak így kifeküdtél tőlem - szólalt meg az alak, én pedig azonnal megnyugodtam.
-Te levetkőztettél engem? - kapcsoltam fel az éjjeli lámpám.
-Ja - bólintott Jared. - De nyugi, más nem volt. Bár alig tudtam ellenállni azoknak a formás comboknak.
-Micsoda szerencsétlenség - dobtam meg egy párnával. - Egyébként mit csinálsz itt?
-Ugyan már, Echo, láttam, milyen képet vágtál, nem kell palástolni. Bár bevallom, szórakoztam volna még egy kicsit - vigyorgott gonoszul.
-Mi? - néztem értetlenül.
-Jaj, te lány - kapott ki hirtelen az ágyból, én pedig sikítottam. - Idegesít a bál, nem igaz? Ismerlek téged, nem csak te engem, ezt sose feledd.
-Képes voltál végignézni, hogy megeszem a saját idegeimet? - csaptam a karjára felháborodottan.       -Hmm - motyogta válaszul, és egyből értettem. Jared nagyon is bírta a helyzetet. A kis dög!
-De tudod, ettől még nem megyek veled - bontakoztam ki az öleléséből, remélve, hogy ezúttal én szívhatom a vérét egy kicsit. Sikerült is, értetlenül és megbántva bámult rám. - Tudod, egy igazi pasi térden állva kéri meg a szíve hölgyét, hogy legyen a kísérője egy ilyen eseményre. Kár, keresnem kell egy ilyen pasit.
-Jézusom - morogta erre, aztán térdre vágta magát előttem. - Echo Emerson, életem értelme, lennél szíves velem megjelenni azon a bálon, ahol én egyáltalán nem akarok részt venni, de érted, csakis érted megteszem?
Diadalittas mosollyal az arcomon ragadtam meg a kezét, és húztam fel.
-Igen - bólintottam, aztán hirtelen megint a karjai között találtam magam. És legyek őszinte? Egyáltalán nem is bántam. 

9 megjegyzés:

  1. Uuuuh ez nagyon jó lett😊imadtam az egeszet.....es a vege😍 kell egy Jared😍😍❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi. Hát igen, szerintem mindenkinek kell egy ilyen Jared féle srác. :))

      Törlés
  2. Nagyon nagyon nagyon nagyon jó lett, szerelmes vagyok. :))

    VálaszTörlés
  3. Imádtam minden sorát, csak így tovább. ^^

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. Annyira jó lett ez is, épp úgy, mint a többi. A fogalmazás, az ötlet, a kivitelezés... Nagyon szeretem! ❤ Folytasd gyorsan, mert már tűkön ülve várom, hogy újabb profi, nagyszerű és szuper sorokat olvashassak! ❤

    VálaszTörlés

 - Penguin